Túl az Óperencián

A meséhez mennyi unalom kell, 
hogy a boszorkányos madarak 
röppenjenek izgatott seregben 
s aprót-nagyot mulattassanak. 

A meséhez mennyi szánalom kell, 
mennyi gyűlölet és sérelem, 
hogy a gonosz mind pokolba vesszék, 
a jó végül győzelmes legyen. 

A meséhez mennyi bizalom kell, 
hogy kavics-mód sok legyen a kincs, 
és a mondott rózsa illatozzék, 
és nyisson az álmodott kilincs. 

A meséhez mennyi félelem kell, 
kályha mellett, hol semmi veszély, 
minden zugból manó leskelődjék, 
torkot tátson odakinn az éj.